A postás megint kétszer csenget

Tudom, hogy kezd már szinte unalmassá válni, de ma is kétszer járt nálunk a postás.

Reggel kaptam kézhez Barbi hatalmas csomagját. Volt benne minden földi jó: elsőként, egy gyönyörű patchwork munkával bevont teásdoboz, amit kinyitva már az illat is csábító - telis, de teli van fincsi earl grey teával; aztán: egy csodaszép, hímzett monogrammos kis szütyő, ami egy szintén hímzéssel díszített dobozkát és egy ollóőrt rejtett; végül, de nem utolsó sorban pedig: A cica. Azóta cica hűségesen jön velünk, hóban-fagyban. Már bejárta szinte a fél várost. Zoé imádja és meg kellett ígérnem neki, hogy készítek mellé egy testvérkét.
Drága Barbi, látszik, hogy sokat dolgoztál ezekkel az ajándékokkal, amikért nem győzök eléggé hálásnak lenni! Sajnos az én csere-ajándékom csak januárban fog postára kerülni, de remélem, hogy majd legalább akkora örömöt okoz, mint a Te ajándékod nekem.

A második ajándékért el kellett zarándokolnom a postára (ejnye-ejnye, postás bácsi), de maximálisan megérte! Melcsilla küldött nekem karácsonyi meglepit. Egy gyönyörű kis szív, valami fantasztikus keretben... Még keresem neki a megfelelő helyet, de azt hiszem, hogy a hímzős kuckóm közelében fogom kitenni, hogy mindig rápillanthassak az esti hímzések alatt.
Drága Melinda, köszönöm Neked is ezt a fantasztikus meglepetést!