2008. június 6., péntek

Házikók, csigabigák, virágok

Tegnap este végre készen lettem a fehér házikóimmal. Már alig vártam, hogy az utolsó öltést is befejezzem, annyira szerettem volna látni egyben az egészet. Nagyon örülök neki és rettenetesen tetszik... Annak ellenére, hogy ez az anyag nem tartozik éppen a kedvenceim közé, élvezet volt hímezni. Megcsinálom még a párját is, amin két piros házikó van, és együtt viszem csak kereteztetni. Van egy lépcsőházunk, amibe most tetettünk korlátot, szépen ki lesz festve - itt fognak díszelegni a falon a házikós képek. Persze nem csak ez a kettő, hanem még jó néhány.

... és akkor megmutatom a tegnapi sütésem eredményét is, amit szó szerint hirtelen felindulásból követtem el... Még szerencse, hogy rögtön lefényképeztem, mert mára már bizony csak egy darab maradt.

Még egy kép az éppen virágzó kaktuszomról. Évente többször is virágzik és ilyen csodálatos és hatalmas virágokat hoz. Az egyetlen baj csak az vele, hogy mire teljesen kinyílik, irtózatos dögszagot áraszt. Nem lehet a közelében megmaradni... Erre mondják azt, hogy: valamit - valamiért.

8 megjegyzés:

csicsóné írta...

Nagyon szééép lett a házikós!Én is elfogadnám:))
A süti ínycsiklandó,a virág szépséges(szagok nélkül)!

Clinique-Bogi írta...

A kép csodálatos, igazán nem kellett volna! ;-)
A csigákból kaptam, mennyei (volt).
A dögszagról szerencsére nincsenek tapasztalataim, mert a héten nem voltam nálatok. :-D Szólja ha elvirágzott és megyek.

Nina írta...

Csodás!!!!
A házikós is, a süti is, a virág is... A házikósat elfogadnám :))))

Judilla írta...

Nos akkor sorrendben... A házikós mű tuti, a csigabiga csábító, a szag meg nem érdekel, ha ilyen szépséget kapok cserébe...:))

Naomi írta...

Csodás lett a házikós képecskéd! Biztosan szépen mutat majd a lépcsőházatokban...
A csigácskák receptjére vevő lennék, mert igazán ínycsiklandozó látvány! ...és ha csak fele annyira fini, mint amilyen jól néz ki, már kipróbálnám!
A kaktuszod pedig fenséges a nagy virágával! Nekem is van pár cserép szúrós szépségem, de ekkora virágot még egyik sem hozott! Az "illatáról" csak annyit, hogy ettől még különlegesebb...
Kíváncsian várom az újabb házikós képecskét!
Puszi:Noémi

melcsilla írta...

Huhh, ismerem ezt a kaktuszt, volt nekem is, borzasztóóóóóó szaga van!
Tuti a házikós, mutass majd képet , hogy hová szánod őket.
A csigákról nem szólok, csak epekedek utánuk:)

Edige írta...

Naomi, itt a recept:
1/2 kg lisztből, 1/2 csomag porélesztőből (nem volt itthon friss), kb. 20 dkg margarinból, annyi tejjel, hogy rugalmas tésztát kapjunk - készül az alap. Tetszés szerint lehet sózni vagy cukrozni...
Jó adag reszelt sajtot (vegyesen) elkeverek annyi tejföllel, hogy sűrű, kenhető masszát kapjak. Ezt a kinyújtott tésztára kentem (természetesen a kelesztés után) és megszórtam apróra vágott olajbogyóval. Lehet még rá tenni bármit, ami van otthon. Feltekerni és kb. 2 cm-es darabokra vágni. Tetejére reszelt sajt kerül.
Ha édesre szeretnénk, akkor olvasztott vajjal kell megkenni és erre jön a töltelék. Kakaó, dió. Ha nutellásat vagy túrósat csinálunk, akkor nem kell alatta vajjal megkenni a tésztát.
Azért nem tudok pontos mennyiségeket írni, mert tényleg csak az volt a cél, hogy a maradékokat fel tudjam használni.

Hamzai Gabi írta...

A kaktuszt tarka dögcsillagnak hívják. És baromi büdös. Tényleg.