Erzsébet napra

Kedves barátnőm anyukájának készült ez a nesszeszer a névnapjára.

Az előző mintájára készítettem, de most rózsaszínnel kombinálva. Remélem, sikerült eltalálnom az ízlését.
Minden Kedves Erzsébetnek nagyon boldog névnapot!

The Prairie Scooler évszakok - tél

Elkészültem a sorozat következő darabjával. Talán még az előzőnél is szívesebben hímeztem, nagyon tetszik... Egy kicsit kezdek már ráhangolódni a karácsonyra. Ez mindenképpen segített ebben.

... és íme a kedvenc részletem: a kis szarvas a jobb felső sarkában. Annyira szépen kidolgozott és a karácsonyi ággal nekem az ünnepet jelenti.

Krémes házilag

PUDINGOS KRÉMES

Tészta: 7 tojássárgáját habosra keverünk 20 dkg kristálycukorral és 8 evőkanál vízzel. 20 dkg liszttel elkevert fél csomag sütőport adunk hozzá és egy nagy tepsiben megsütjük.
Krém: 2 csomag vaníliás pudingport fél liter vízzel és 5 evőkanál cukorral sűrűre főzünk, majd még melegen hozzáadjuk a 7 tojásfehérjéből vert kemény habot. A tésztára tesszük.
Tetejére: 1 tejszínhabport az előírás szerint elkészítünk és egy csomag habfixálót keverünk bele. A krém tetejére kenjük. Díszíthetjük tortadarával vagy reszelt csokival.

Nagyon finom, ünnepi sütemény és rém egyszerű elkészíteni. Igazán másnap finom, ha az ízek összeértek. Próbáljátok ki, érdemes!

Apró ajándékok

Ma délben - bocsánat, ránéztem az órára és helyesbítek: tegnap délben a családban esedékes név- és szülinapokat ünnepeltük meg. Unokatestvéremnek és két kislányának készültek ezek az apró ajándékok.

Igaz, hogy csekélységek, de mindegyik mellé volt finom csokika és nagy sikert arattak.

SAL - november

November lévén, végre szakítottam egy kis időt a SAL aktuális mintájára. Szerintem egyre inkább utolsó mohikánként küzdök meg az aktuális adagokkal. Sokan már készen is vannak (olyan jó készen látni őket), sokan pedig lemaradoztak az eredeti menetrendtől.
Igazi, jó kis őszi színekből áll ez a minta - talán ezért is lett az egyik kedvencem.

Terveim szerint januárban fogok csak nekiállni a keret hímzésének.

Karácsonyi terítők készülőben

Három nagyon jó barátnőm van, akikkel minden évben együtt karácsonyozunk és megajándékozzuk egymást. Az évek során már egy csomó ötlet el lett lőve - idén mindenki karácsonyi terítőt fog kapni. Már az előlapokat el is készítettem, csak a díszítés és a készrevarrás van hátra. Kicsit dillemmában vagyok azt illetően, hogy mit tegyek a két réteg közé a tűzéshez, mert a vlies-t kissé vastagnak tartom a terítőhöz. Ti hogyan szoktátok készíteni? Mit tanácsolnátok?

Próbáltam személyre szabottan kitalálni, hogy kinek milyen fajta lenne megfelelő. A két felső papírra varrással készült, minta alapján, az alsót pedig én "ötlöttem ki". Az nagyon tetszik, úgyhogy valószínűleg itthonra is készítek egy példányt belőle - feltéve, ha lesz rá időm...
Majd mutatom a végleges állapotot is.

Childhood memories - gyerekkori emlékek

A játék lényege (Childhood Memories)

1. Ha téged jelölnek ki, rakd ki a blogodba ezt a képet és írj egy bejegyzést a gyerekkori emlékeidről.
2. Nevezz meg 7 bloggert, akinek szívesen továbbadnád a feladatot!
3. Linkeld be a blogok címét! Azt is, akitől a "díjat" kaptad!
4. Privát üzenetben értesítsd a kiszemelt bloggereket!

Akitől én kaptam: Naomi

Akiknek szeretném továbbadni: Melcsilla, Cherry, Csicsóné, Márti, Szecsi, BazsAnna és Nina.

Kiskoromban elég sok furcsaságra vetemedtem. Akkoriban még nem volt ilyen Barbie-baba dömping, mint most és külföldről (nagyon nagy szó volt ez!) kaptam egyet. Hosszú szőke hajú (természetesen), gyönyörű rózsaszín, arany estélyi ruhás. Teljesen rám jellemző módon elcseréltem a házunkban lakó egyik kislánnyal. Egy mesekönyvet kaptam érte, amire nagyon fájt a fogam. Egy Fanni nevű egérkislány kalandjairól szólt, amit imádtam. Ma már csak homályosan emlékszem rá, de arra nagyon határozottan vissza tudok emlékezni, hogy többször is kiolvastam - pedig egy vastag könyvről van szó.
Ez nagyon jellemzi az én babákhoz való hozzáállásomat!

Az olvasás imádata egyébként is végigkísért mind a mai napig. Iskolás koromban úgy tanultam, hogy nyitva volt előttem a munkafüzet, amiben a leckét írtam és egy könyv, amit éppen olvastam. Ha megcsináltam pár feladatot, akkor olvashattam egy-két bekezdést. Ezt magamnak találtam ki, egyedül tanultam már a kezdetektől fogva.
Képes voltam az asztalnál is olvasni, apukám már nevetett rajtam, mert egyfolytában a könyvet bújva, tapogatással keresgéltem meg a reggelit az asztalon. Nem átalotta néha direkt odébb húzni, hogy ne találjam meg egykönnyen!

A középiskolában pedig a kötés volt a sláger. Lányosztályba jártam, akkor ez volt az egyetlen a gimnáziumban. Elég híresek voltunk! Az egyik barátnőmmel odáig jutottunk, hogy a töri és a fizika órákon legálisan köthettünk (nem kellett a pad alatt suttyomban), mert a tanár jobbnak látta, ha megengedi nekünk, csak figyeljünk rá egy picit.

Szóval: nem voltam egy könnyű eset! Sokak szerint ez még ma is így van...

Megleptem magam

Egyre több blogoló társamnál láttam, hogy megrendelte az új Tildás karácsonyi könyvet az Aréna kiadó oldaláról. Eddig még nem rendeltem tőlük, de most elcsábultam....

... ami nem is csoda, ugye? Annyira imádom már csak lapozgatni is ezeket a csodás könyveket!
A húsvéti még nem volt meg, a decoupage-os pedig már "adta magát". Ebéd után, egy jó kis tejeskávéval, a fotelba kucorodva jól esik lapozgatni és kicsit sütkérezni ebben a kései napfényes időben...