2008. november 5., szerda

Childhood memories - gyerekkori emlékek

A játék lényege (Childhood Memories)

1. Ha téged jelölnek ki, rakd ki a blogodba ezt a képet és írj egy bejegyzést a gyerekkori emlékeidről.
2. Nevezz meg 7 bloggert, akinek szívesen továbbadnád a feladatot!
3. Linkeld be a blogok címét! Azt is, akitől a "díjat" kaptad!
4. Privát üzenetben értesítsd a kiszemelt bloggereket!

Akitől én kaptam: Naomi

Akiknek szeretném továbbadni: Melcsilla, Cherry, Csicsóné, Márti, Szecsi, BazsAnna és Nina.

Kiskoromban elég sok furcsaságra vetemedtem. Akkoriban még nem volt ilyen Barbie-baba dömping, mint most és külföldről (nagyon nagy szó volt ez!) kaptam egyet. Hosszú szőke hajú (természetesen), gyönyörű rózsaszín, arany estélyi ruhás. Teljesen rám jellemző módon elcseréltem a házunkban lakó egyik kislánnyal. Egy mesekönyvet kaptam érte, amire nagyon fájt a fogam. Egy Fanni nevű egérkislány kalandjairól szólt, amit imádtam. Ma már csak homályosan emlékszem rá, de arra nagyon határozottan vissza tudok emlékezni, hogy többször is kiolvastam - pedig egy vastag könyvről van szó.
Ez nagyon jellemzi az én babákhoz való hozzáállásomat!

Az olvasás imádata egyébként is végigkísért mind a mai napig. Iskolás koromban úgy tanultam, hogy nyitva volt előttem a munkafüzet, amiben a leckét írtam és egy könyv, amit éppen olvastam. Ha megcsináltam pár feladatot, akkor olvashattam egy-két bekezdést. Ezt magamnak találtam ki, egyedül tanultam már a kezdetektől fogva.
Képes voltam az asztalnál is olvasni, apukám már nevetett rajtam, mert egyfolytában a könyvet bújva, tapogatással keresgéltem meg a reggelit az asztalon. Nem átalotta néha direkt odébb húzni, hogy ne találjam meg egykönnyen!

A középiskolában pedig a kötés volt a sláger. Lányosztályba jártam, akkor ez volt az egyetlen a gimnáziumban. Elég híresek voltunk! Az egyik barátnőmmel odáig jutottunk, hogy a töri és a fizika órákon legálisan köthettünk (nem kellett a pad alatt suttyomban), mert a tanár jobbnak látta, ha megengedi nekünk, csak figyeljünk rá egy picit.

Szóval: nem voltam egy könnyű eset! Sokak szerint ez még ma is így van...

2 megjegyzés:

Nina írta...

Köszi az invitálást, majd később, amikor nagyon nem lesz mit mutassak, meg fogom csinálni :)

A Tilda könyvekért meg irigy-irigy smile :)))) :-D

Barbi írta...

Helyes történetek! Én mát letöltöttem egy csomó tildás szabásmintát, de eredetitben azért mégis az igazi! :-)